A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai
- Részletek
- Megjelent: 2022. máj. 29. vasárnap, 19:36
Házi feladat szabályai
A házi feladat a folyamatos tanulásra nevelésnek és az önálló tanulási képesség fejlesztésének egyik fontos eszköze. Az írásbeli és szóbeli házi feladatok a tanítási órán feldolgozott ismeretek gyakorlását, elmélyítését segítik, valamint felkészítik a tanulókat az eredményesebb osztálymunkára. A sikeres önálló feladatmegoldáshoz kiemelten fontos a megfelelő tanári segítségnyújtás, a pontos feladatkijelölés.
A házi feladatok segítsék elő:
- a gyakorlást, a bevésést, az egyéni képességek fejlesztését,
- a tanulási képességek (emlékezet, koncentráló képesség, gondolkodási műveletek) fejlesztését, az önállóságra nevelést, a feladattudat, a munkavégzés pontosságának kialakítását.
A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásának elvei:
- a házi feladatok mennyiségének meghatározásakor figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait,
- a házi feladatok differenciált kijelölésénél figyelembe vesszük tanulóink képességeit,
- egy-egy tantárgy esetében a szóbeli és írásbeli házi feladat mértéke nem lehet több, mint 30 perc, a délutáni tanulásra fordított idő összességében alsó tagozaton nem haladhatja meg az egy órát, felső tagozaton a másfél órát,
- a hétvégi időszakra kijelölt írásbeli és szóbeli házi feladat mértéke, terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket,
- az átlagosnál több időt igénylő házi feladatok esetében (verstanulás, gyűjtőmunka, olvasónapló, házi dolgozat stb.) legalább egy hetet kell biztosítani a tanulók számára,
- a tanítási szünetek időtartamára (őszi, téli, és tavaszi szünet, valamint a többnapos ünnepek esetében) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot,
- a nyári szünetre nem határozunk meg kötelező házi feladatot, csak javaslatot teszünk gyakorló feladatok megoldására (pl. kötelező és ajánlott olvasmányok esetében),
- a szóbeli és írásbeli házi feladatok esetében figyelembe vesszük, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülnie kell,
- a házi feladatok kijelölésekor a pedagógusnak kellő segítséget, magyarázatot kell adni a megoldáshoz, hogy a tanulók önállóan tudják megoldani a feladatot,
- otthoni házi feladatnak csak olyan feladatot adhat fel a pedagógus, amelynek megoldásához a szükséges eszközök rendelkezésre állnak,
- a tanulókat motiváló, szorgalmi házi feladat a pedagógus szándékától, pedagógiai céljától függően, tetszőlegesen adható.
Hétfőtől csütörtökig tanulóink a házi feladatokat a napközi, valamint a tanulószoba ideje alatt készítik el. Pénteken (a hétvégére, otthoni gyakorlásra) csak annyi házi feladatot lehet kijelölni, amennyi az egyik óráról a másikra szokásos.
Amennyiben a tanulónak a délutáni tanulási idő alatt egyéb, iskolán belüli, vagy azon kívüli elfoglaltsága van, a szülőket tájékoztatjuk a megmaradt házi feladatokról.
Az elvégzett házi feladatok ellenőrzését hétfőtől csütörtökig a napközi vezetője, illetve a tanulószoba vezetője végzi. A hétvégére feladott házi feladatokat a tantárgyat tanító pedagógus ellenőrzi.
Amennyiben a kötelező házi feladatait a tanuló nem teljesíti, azt írásban jelezzük a szülőnek. A házi feladat hiányát a szorgalom értékelésénél vesszük figyelembe.
Iskolai dolgozat szabályai:
A tanulók teljesítményét, elért eredményét az egyes tantárgyak követelményrendszerének megfelelően ellenőrizzük. A számonkérés módja alkalmazkodik a tanulók életkori
sajátosságaihoz.
A témazáró dolgozatot – a tantárgyat tanító kollégáknak – öt munkanappal előre be kell jelenteni, a témakört előre meg kell határozni. A dolgozatokat a lehető legrövidebb időn belül (maximum két héten belül) ki kell javítani, majd az értékeléssel együtt a tanulónak átadni.
Az iskolai dolgozatok érdemjegyéről a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül tájékoztatni kell.
A szülő joga, hogy a fogadóórán, szülői értekezleten gyermeke dolgozatait megtekinthesse.
Az év végi, félévi felmérések során egy nagyobb időszak tantervi követelményeinek elsajátításáról adnak számot a tanulók. Törekedni kell arra, hogy néhány óra áttekintés előzze meg a számonkérést.
Előre bejelentett témazáró dolgozatról történő hiányzás esetén a pedagógus előzetes egyeztetés nélkül a tantárgy bármely óráján megírathatja a pótló dolgozatot. Egy hétnél hosszabb hiányzás esetén a tanulót kérésére mentesíteni kell az írásbeli dolgozatírás alól, és a mulasztott tananyag pótlására legalább öt tanítási nap haladékot kell adni.
Az írásbeli beszámoltatások formái a számonkérés célja szerint:
- diagnosztikus felmérések (a tanulók előzetes tudásának megállapítására),
- formatív felmérések (egy-két tanítási óra anyagából a tananyag részleteinek számonkérésére szolgáló írásbeli felelet – teszt, szódolgozat, tudáspróba – , házi dolgozatok),
- szummatív felmérések (félévi és tanév végi felmérések).
Az írásbeli beszámoltatás módja:
- az írásbeli beszámoltatás megfelelő előkészületeket követel,
- az írásbeli beszámoltatás előtt a pedagógusnak időben ismertetnie kell a tanulókkal a dolgozat konkrét tartalmi és formai követelményeket,
- írásbeli számonkéréshez optimális körülményeket kell teremteni,
- a feladatkijelölés papírlapon, táblán, írásvetítőn, elektronikus adathordozón egyértelmű utasítással kell megtörténjen,
- biztosítani kell az egyenlő feltételeket, esélyeket a tanulóknak,
- az írásbeli beszámolás megkezdése előtt pontosan ismertetni kell, hogy milyen segédeszközöket vehet igénybe a tanuló.
Az írásbeli dolgozatok megíratásának alapvető elvárásai:
- legyen tervszerű és folyamatos,
- egy nap kettőnél több felmérőt nem írhatnak a tanulók,
- csak olyan ismeretet kérünk számon, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) jutott hozzá,
- felmérő dolgozatok megírására lehetőleg ne az utolsó órában kerüljön sor,
- törekedni kell az írásbeli és szóbeli feleletek kiegyensúlyozott arányára,
- az írásbeli dolgozatok pontozási rendszerét pedagógusaink minden év első szülői értekezletén közlik a szülőkkel, a tanulókkal pedig az adott tanév első tanítási óráján,
- a kijavított írásbeli munkák értékelése során a típushibák kijavítása nem maradhat el,
- az írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek érdemjegyét a pedagógus az osztálynaplóba és az ellenőrzőkönyvbe egyidejűleg be kell írja,
- a témazáró érdemjegyét a tanuló félévi és év végi osztályzatának megállapításakor a felelet értékű jegyeknél nagyobb súllyal vesszük figyelembe.
Az írásbeli munkák megőrzésének ideje:
- írásbeli feleleteket nem őriz meg az iskola, illetve a pedagógus,
- nagydolgozatokat, ill. évfolyamszintű felméréseket 2 évig őriz a nevelő,
- külső mérések eredményeit 5 évig őrzi az intézmény.
